A vagyonjegy ügyében én egyszerűen az elhagyását javasolnám, a magyar terminológia ugyanis a bőség zavarával küszködik: van üzletrész, részjegy, vagyonjegy, ami angolul mind ugyanaz. Az uniós doksikban éppen ezért elő is fordul, hogy a magyar hosszabb, mint az angol szöveg, mert nálunk válfajok is vannak. (Ha nagyon muszáj - például a részvényekkel vetik össze a szövegben - akkor lehet valami megoldást keresni rá: én az asset note-ot szoktam használni, mert létezik asset/property voucher is, de az lehet, hogy valami egész mást jelent, pl. egy bónuszutalványt, jobb nem elkalandozni.)

Különben a visszavásárolt részvényt a cég meg is tarthatja, abból lesz aztán a "saját részvény", abból pedig a munkavállalói vagy menedzseri bónuszrészvény vagy opció, vagy lehet vele a piacon is kereskedni.
Bevonásra általában akkor kerül sor, ha a tőkét lecsökkentik, vagy ha másféle részvényeket bocsátanak ki helyette. (Pl. osztalékelsőbbségi helyett törzsrészvényt.) De mindenképpen vissza kell vásárolni ahhoz, hogy bevonható legyen, mert amíg egyszer valaki meg nem vette, addig a részvény (vagy részjegy, stb.) ki sincs bocsátva, tehát tulajdonképpen addig nem is létezik.